Íme, lent láthatjátok Koki és Ueda közös interjújának fordítását

a fordítást elkövette: Bakame és Miyocca ^^

(Bakame fordította Ueda szövegét, Miyocca pedig Kokiét)

Ueda:Igen, mostanában sok páros fotósorozatot készítünk. Van is egy „programunk” ahol együtt vezetünk.(mármint autót xD)

Tanaka: Ez megy éppen.

U: De… most nincs ötletem, miről beszélgethetnénk. (nevet)

T: Nem lenne elég, ha azokról a témákról beszélgetnénk, amit a személyzettől kaptunk?

U : Nem, én nem akarok! Arról gondolkodni, hogy "mi lesz a következő, csináljuk meg ma" az olyan nekem, mintha felügyelet alatt lennék. Majd én eldöntöm a kérdéseket a beszélgetéshez. Először is, kezdjük a „Dolgok, amik boldoggá tesznek, mert megszülettél?” Koki, van bármid, ami boldoggá tesz, amiért megszülettél?

T: Igen,de... te nem vagy olyan jó, mint az egyik felelős. (ezt gondolom úgy értette, hogy ő nem ad annyira jó kérdéseket) Nem gondolkodsz el annyira(nevet)

U: Van ilyen?

T: Nos... mivel már kérdeztél, válaszolni fogok. Mivel örülök, hogy megszülettem, gyakran vagyok jókedvű. Amikor eszem valami finomat, vagy amikor azt csinálom, amit szeretek és így tovább.

U : Egy konkrét példa, milyen „fajta” ételeket eszel?

T : Eh?Ennyire sokat akarsz tudni?(nevet) Például, tegnap steaket ettem egy étteremben és adtak a salátához hagymakarikákat az első alkalommal. Raktam rá szójaszószt és megértettem, hogy milyen finom a nyers hagyma szójaszósszal. (az élet apró örömei xD)

U : Én is szeretem a hagymás mártást, nem is kicsit. OK, a következő: „Valami, amit nem tudsz megbocsátani.”

T : De gyorsan haladunk! (nevet)

U : . Ki nem állhatom, mikor látok egy embert színészkedni józan ész nélkül. És, ez az a valami, amit nem tudok megbocsátani. Nem szeretem, mikor a lányok durván beszélnek, pl. a „te” szót gorombán mondják.

T : Ezt én is megkapom. De, figyelembe véve, amit korábban mondtam, valamit megbocsátani a nagysága ellenére, az nehéz(nevet). (magyarul: egy nagy dolgot szerinte nehéz megbocsátani) Egyre többet gondolkodok és nem tudom megbocsátani,szimplán csak aggódok, hogy hogy fog reagálni. A minap, amikor sétáltam az utcán, valaki felkiáltott, hogy "Az Tanaka Koki?" Ez miért kérdés?(nevet) Csak azt tudtam válaszolni:"Igen, én vagyok."

U : Az emberek velem is megcsinálták ezelőtt.

T : Plusz, nem értem, hogy az emberek miért udvariatlanok, amikor először találkozom velük. Én udvariasan köszönök mindenkinek, akivel először találkozom, és ha az illető fiatalabb nálam, azt mondom:"Tanaka Koki vagyok." Ilyenkor az egyetlen válasz, amit kapni szoktam:"Yo!"(körülbelül a helló-nak felel meg, szlenges köszönés). Nem gondolom azt, hogy egy ilyennel barátok lehetünk(könny).

U : Na nézzük következőnek a „Valami, ami megijeszt téged”-et. Egy nap, pár évvel ezelőtt, az ajtó csöngő éjszaka kétszer is megszólalt. Mikor kinéztem a kis lyukon, egy nő állt ott maszkot viselve, de nem mondott semmit. Először azt gondoltam, össze keverte a szobaszámot, de ez utána még négyszer megtörtént, ugyanabban az időben. Komolyan halálfélelmem volt.

T : Ez hátborzongató. Ha a személy összekeverte a szobaszámokat minden nap, az nagyon idegesítő, figyelmesebben kellett volna leírnia(nevet).

U : Tényleg csak ezt mondod?! Komolyan ijesztő volt!

T : Megértem,megértem(nevet). Egy maszkos valaki éjszaka, tényleg ijesztő. Igen, velem is történt már ilyen, amikor még otthon éltem, egyszer későn értem haza a munkából és a tesóm megkérdezte:"Koki,te hazajöttél egyszer az éjszaka folyaműn?" Én mondtam, hogy nem, mire ő:"A kapucsengő csöngött éjszaka, de amikor kinyitottam az ajtót és megnéztem, senki sem volt ott. Aztán hallottam, hogy valaki rázza a kilincset, de amikor újra kinyitottam az ajtót, még mindig nem volt ott senki."

U: Hátborzongató. Kezd ez a téma túl ijesztővé válni, inkább térjünk át egy vidámabb témára. Hm….mit szólsz mondjuka fétisekhez? Az enyém a láb.

T : Nekem fenékfétisem van. Nakamarunak az olyan öltönyöktől van, amit fiatalok viselnek az állásinterjúk alatt, még a munkakeresés fázisában (nevet). Kamenashi... mindenkinek van valamilyen fétise! (ezt gondolom úgy értette, hogy hirtelen nem tudott Kaméra mit mondani)

Kamenashi: (behatoló) Igen, mert én vagyok AD & DD. Amikor találkozom valakivel (attara) imádom őket (daisuki) bárkit (daremo). Imádom őket (daisuki). (nevet) Hé, miről is volt szó?

T : A fétisekről(nevet).

U :Hahaha! Változtassunk inkább témát. Ha mi ketten csinálnánk volna valamit munkaképpen, mi lenne az?

T : Szeretnék végül is zeneileg együtt működni veled. Azt érzem, hogy mi nem csinálunk sok dolgot együtt... Ez érdekes lenne, ha együtt készítenénk egy dalt és olyan érzést tudnánk kreálni, ami jó módon különbözne a KAT-TUNtól,attól, amikor a színpadon állunk együtt. És nem kéne együtt csinálni az elejétől a végéig, de jó lenne, ha először jönne a te szólód, aztán az enyém és a dal felétől meg együtt énekelnénk. (meghallgatnám :3)

U : Meg tudnánk csinálni minőségire, szerintem. Oh, igen, nem énekeltünk mi már együtt egyszer a Shounen Club-on?

T : Ez volt a "Rhodesia" című dalunk a debütáló albumunkon(Best of KAT-TUN), igen. Taguchi és én csináltunk rádióműsort együtt, csináltam tv-showt Maruval és színdarabokban, valamint doramákban játszottam Kaméval, de tulajdonképpen Uedával még semmit sem csináltam, egész mostanáig. De mi ketten szoktunk kimenni ennivalóért a szabadidőnkben.

U : Igen.  Ez az, amit ketten csinálnánk, nagyon „frissítő lenne”. Én tényleg nagyon akarok valamit csinálni.

T : Igen, én is~ Szóval, fogunk tenni valamit a jövőben? De most, nézzük a fétis-vita folytatását. Már jön is vissza Kame! (nevet)

SAJÁT FORDÍTÁS!