�g�ret

by Bakame

- Jin, te hiszel a hal�l ut�ni �letben?

A sz�l�tott hirtelen abba hagyja a hinta hajt�s�t, �s meglepetten n�z bar�tj�ra. Mint akinek nincs ki mind a n�gy kereke. – Te mi�rt gondolkodsz ilyeneken? Ell�t�nk az �let, Kazu!

- Igen, de… �n nem akarok csak �gy mindent itt hagyni. �gy �rtem, mi �rtelme van az �letnek, ha egyszer �gyis v�get �r? Mi�rt t�rj�k magunkat, hogy megfelelj�nk Johnny-sannak? – Kazuya magatehetetlen�l rugdossa a homokot apr� l�baival, g�rcs�sen szor�tva a hinta apr� l�ncait.

- Kamee, ez nem �gy megy. Megtessz�k, amit elv�rnak t�l�nk, kapunk �rte p�nzt, �s j�l �l�nk, csak mi ketten. – sorolja gyermeki k�nnyedts�ggel, majd odas�t�l t�rs�hoz, �s leguggol el�. – Ne t�rd ezen a kicsi fejed, j�? – sz�lesen elmosolyodik, �s a karjai k�z� z�rja Kazuy�t, aki l�tsz�lag megnyugszik, az � arc�n is megjelenik n�mi halv�ny mosoly.

- �g�rd meg, hogy soha nem fogsz elhagyni. �g�rd meg, Jin. – suttogja t�rsa f�l�be.

- �g�rem, Kazu. – v�lasz�t nyomat�kos�tva m�g szorosabbra z�rja karjait Kame k�r�l, �s egy puszit nyom az arc�ra.

Ki gondoln�, hogy k�t 12 �ves kisgyerek ilyen dolgokr�l besz�lget a parkban, egym�st �lelve, a naplement�ben?